A Széll Kálmán-díjat olyan személyiségeknek ítéli oda a kuratórium, akiket magyar kultúra megbecsülése és megélése jellemez. Akik vállalják a magyar sorsot, ami - Babits Mihály megfogalmazásában – „szellemi jelenség és lelki örökség”. Olyan alkotó embereknek, akik Magyarországot a régióban és tágabb környezetünkben egyenrangú partnerként sikerre kívánják vinni, akik számára a munka értelme hazánk életminőségének és életlehetőségeinek javítása azért, hogy gyermekeink és unokáink méltóságban élhessenek és maguk irányíthassák a sorsukat.
A díj létrehozása már az Alapítvány első, 2004. január 15-én történt első találkozóján megfogalmazódott. Azóta 5 díjat ítélt oda a kuratórium: April Foley az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete, Gelsey Vilmos közgazdász-bankár, Lámfalussy Sándor jegybankár és tőkepiaci szakértő, Kányádi Sándor erdélyi magyar költő, és Dr. Vízkelety Mariann jogász, az Alapítvány egyik alapítója részére.
A 2009-es év díjazottja: April Foley
Az Egyesült Államok 25. magyarországi nagykövete 2006 és 2009 között képviselte hazáját Budapesten. April H. Foley pályája kezdetétől az üzleti világban szerzett széleskörű tapasztalatokat. Tizenhét évig a PepsiCo felsővezetőjeként dolgozott, később a Pfizernél és a Reader’s Digestnél. Az üzleti világban való munkája mellett jelentős önkéntes vezetői feladatokat is vállalt több szervezetnél.
A Harvard Business Schoolban ismerte meg George W. Busht, aki miután elnök lett, megvalósította elképzelését, hogy minél több tehetséges nő helyezkedjen el az igazgatásban vezetői szinteken is. Ezért nevezte ki April H. Foley-t az amerikai Export-Import Bank első számú alelnökévé. 2006-ban az amerikai elnök nagyköveti pozíciót ajánlotta fel Foley-nak, aki három lehetséges ország közül Magyarországot választotta és Condoleezza Rice külügyminiszter előtt tette le az esküjét.
Nagykövetként nagyon megszerette hazánkat, és rengeteget tett azért, hogy Washingtonban jobban felfigyeljenek Magyarországra. Többek között neki köszönhetjük azt, hogy hazánk bekerült az Egyesült Államok vízummentességi programjába, és hogy az új C17-es katonai program magyar repülőbázison valósuljon meg.
Hazájába visszatérve sem feledkezett meg a magyarokról. Ő lett a kinti Magyarországi Kezdeményezések Alapítvány elnöke, és azóta is azért dolgozik, hogy minél több támogatást szerezzen az egyesült államokbeli magyarok oktatására, együttműködve a szórvány magyarságot támogató Bethlen Gábor Alapítvánnyal.
A 2010-es év díjazottja: Gelsey Vilmos
Báró gelsei és beliscsei Gelsey Vilmos (Bécs, 1921. december – London, 2021. február), nemzetközileg ismert nevén William de Gelsey a kezdetektől fogva a Széll Kálmán Alapítvány tagja volt. A budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnáziumban tanult, majd a cambridge-i Trinity College-ban diplomázott. Pályáját az Imperial Chemical Industries cégnél kezdte, de miután tudtára adták, hogy magyar származása miatt nemigen van esélye a cég nemzetközi részlegének vezetői posztjára, 1960-ban a befektetési banki tevékenység felé fordult.
Jelentős pénzintézeteknél töltött be vezető beosztást: az Orion Royal nemzetközi befektetési bank ügyvezető igazgatója, majd elnökhelyettese, a bécsi UniCredit Bank (korábbi Creditanstalt) vezető tanácsadója, majd a Richter Gedeon Nyrt. igazgatósági elnöke, a Nemzeti Bank főtanácsadója volt.
1990 óta sokat tett Magyarország gazdasági megerősödéséért, és azóta is nagyra becsült tanácsadóként működött. Személyesen biztosította az „EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok” című pályázat 15 százalékos önrészét (150 000 euró) és az előkészítő munkálatok költségeit.
Testvérével, Gelsey Sándorral együtt elérték, hogy az 1948-ban betiltott Királyi Egyetemi Katolikus Gimnázium visszakapta az épületét, alapítványt hoztak létre a gimnáziumért, és több, mint 100 millió forinttal támogatták az épület újjáépítését. Sokat segítették a magyarországi katolikus közösségeket, egyházi intézményeket. 2015-ben létrehozta a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézetet, ahol évente átadta a Báró Gelsey Vilmos-díjat és nagydíjat a magyar köznevelésért elkötelezett pedagógusok, valamint gazdasági szakemberek elismeréséseként.
A 101 éves korában távozott Gelsey Vilmosra sokan úgy emlékeznek, mint a magyar gazdasági élet és oktatás fáradhatatlan mentorára, a keresztény nevelés ügyének segítőjére.
A 2012-es év díjazottja: Lámfalussy Sándor
Az „euró atyjaként” is ismert Lámfalussy Sándor (1929. április 26., Kapuvár – 2015. május 9., Ottignies-Louvain-la-Neuve, Belgium) „egy bőrönddel a kezében és néhány dollárral a zsebében érkezett Belgiumba, nem egészen ötven évvel később pedig ő nyújtotta át a nyomdának a második legjelentősebb nemzetközi valuta, az euró első bankjegyterveit.”
Életpályája során az elméleti, tudományos tevékenység mellett kezdettől fogva jelen volt az aktív döntéshozói, szakértői elhivatottság is – felsorolni is nehéz, hogy hány jelentős intézményben.
Lámfalussy a Leuveni Katolikus Egyetemen szerzett diplomát 1953-ban, majd az oxfordi Nuffield College-ban szerzett doktori fokozatot.
1955-től tanácsadó, tíz évvel később pedig már vezérigazgató volt a Banque Bruxelles-nél. Előbb a Yale Egyetemen, majd 1965 és 1995 között a Louvain-la-neuve-i Katolikus Egyetemen oktatott. 1976-tól a jegybankok bankjának nevezett bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjánál dolgozott gazdasági tanácsadóként, ahol 1985-1993 között vezérigazgató lett. Közben tagja lett az Európai Gazdasági és Monetáris Unió alapjait kidolgozó Delors-bizottságnak. Meghatározó szerepet játszott az Európai Központi Bank megalapításában.
1994-1997 között az Európai Monetáris Intézet első elnökeként ő felelt az euró bevezetésének előkészítéséért. Az Európai Értékpapírpiacokat Szabályozó Bölcsek Tanácsának elnökeként 2000-ben őt kérte fel az Európai Tanács arra, hogy tegyen javaslatokat az európai szabályozással összefüggő döntéshozatali mechanizmus egyszerűsítésére és hatékonyabbá tételére.
Lámfalussy Sándornak köszönhető, hogy 1981-ben a baseli Nemzetközi Fizetések Bankjának vezérigazgató-helyetteseként a felszínen tartva megmentette Magyarországot a gazdasági összeomlástól. Első miniszterelnöksége idején Orbán Viktor Lámfalussy Sándort kérte fel a gazdasági tanácsadó testületének vezetésére.
A 2014-es év díjazottja: Kányádi Sándor
A székely földműves családba született Kányádi Sándor (1929. május 10., Nagygalambfalva – 2018. június 20., Budapest) nem csak magyar földön, hanem külhonban is számtalan elismerést kapott költői munkásságáért, verseit több nyelvre lefordították.
1941 és 1945 között Székelyudvarhelyen előbb a Református Kollégiumban, majd a Római Katolikus Főgimnáziumban tanult, de a háború utáni idők úgy hozták, hogy végül a Fémipari Középiskolában érettségizett le. 1950-ben a 17 éves Páskándi Géza fedezte fel első versét (Beke Pista levelet ír) a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1950-től őszétől élt Kolozsváron, ahol fél évig járt a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolára, majd átiratkozott a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karára, és magyar irodalom szakos tanári diplomát szerzett. 1955-ben jelent meg első verseskötete, a „Virágzik a cseresznyefa”. Több lapnak is dolgozott, majd 1960-tól harminc éven át a kolozsvári Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt.
Rengeteget dolgozott az irodalmi életben. Iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége volt először Romániában, később Magyarországon és a környező országok magyarlakta településein. 1956-ban ismerte meg Illyés Gyulát és Tamási Áront. Ugyanazon év októberében a Romániai Írószövetség küldötteként utazhatott a Szovjetunióba. 1967-ben járt először Nyugaton egy bécsi előadást tartva. 1971-ben a Pen Klub meghívására Sütő Andrással Norvégiába és Svédországba látogatott, két évvel később Püski Sándor invitálására az USÁ-ba és Kanadába jutott el. 1984-ben dél-amerikai előadó körúton is részt vett. 1992-ben mutatta be Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását.
Költői pályafutása elején olyan gyerek olvasói réteg kezdett toborzódni körülötte, amely Benedek Elek óta páratlan volt a romániai és a magyar irodalomban. Nehezen felsorolható, hogy az idők során hogyan változott az írói pályafutása. A gyerekversein túl felnőtteknek írott kötetei és műfordításai jelentek meg, drámáit színházak mutatták be, verseit megzenésítették, a műveit lemezekre szavalta fel, Nemeskürty István felkérésére pedig megírta Tamási Áron Ábel a rengetegben című művének filmforgatókönyvét.
Megtehette volna, hogy külföldi utazásaiból nem tér vissza Romániába, de kitartott szülőföldje, Erdély mellett. 1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőfesztiválra, amelyen a magyar irodalom volt a díszvendég, de a román hatóságok csak azzal a feltétellel engedték volna ki a családjával, ha nem térnek többé vissza „román földre". Kányádi Sándor ezt visszautasította, és inkább kilépett a Román Írószövetségből. A következő évben a Pen Klub újra meghívta Rotterdamba, ahová végül a nemzetközi tiltakozás nyomására engedték el. 2011-ben lett a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
„Vállaltam eddig is s a tapasztalatok alapján hitemben megerősödve vállalom és vallom ezután is, hogy vidéki költő vagyok, ennek a provinciának a fia, és ha valami erénye, valami erőssége van az én verseimnek, akkor ez főként az, hogy ebből a talajból sarjadtak." (Kányádi Sándor)
A 2021-es év díjazottja: Dr. Vízkelety Mariann
Ő a Széll Kálmán Alapítvány névadója és egyik alapítója. Pályáját a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kezdte, bírósági titkárként majd bíróként. 1986-88 között a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál a Nőpolitikai Tanács és a Családvédelmi Tanács titkára volt, emellett ügyvédként tevékenykedett. 1992 és 1998 között a Miniszterelnöki Kabinetben közszolgálati feladatokat látott el, majd újra folytatta ügyvédi praxisát.
1998-2002 között a Miniszterelnöki Hivatal, Gazdasági- és társadalompolitikai titkárság vezetője, 2002 és 2004 között a Miniszterelnöki Hivatal titkárságvezetője volt. 2004-2010 között az Országgyűlés Hivatalában szakmai főtanácsadóként dolgozott.
2010 és 2012 a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban közigazgatási államtitkári posztot töltött be, majd 2015-ig a Központi Statisztikai Hivatal jogi és gazdálkodási elnökhelyettes lett. 2015-2020 között az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára volt. Ezután nevezték ki az állami szervek működésének elemzéséért felelős miniszterelnöki biztossá. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke.
Ahogy a róla szóló laudációban elhangzott: Vízkelety Mariannt a család, a haza szeretete és Isten mélységes tisztelete jellemzi. Szerény és alázattal dolgozó ember, aki képes empátiával odafordulni a szárnyalóhoz és az elkeseredetthez, a sikereshez és az elesetthez egyaránt. Az ilyen emberek nélkül nem létezne a több mint ezeréves magyar önazonosság, önrendelkezés és cselekvőképesség.
